VÁLLALKOZÁSOK, MAGÁNGAZDASÁG

AZ ÖT ALAPELV

  1. Térképre viszünk minden bejelentésköteles vállalkozást, legyen nyilvános, milyen engedélyekkel rendelkeznek, legyen lehetséges gyorsan és könnyen mesterembert találni!

  2. A már meglevő világtrendhez csatlakozva startup-központot létesítünk, ahol lakásirodák helyett inspiráló közösségi környezetben történik az innováció.

  3. Üzletfejlesztési programot indítunk minden fővárosi vállalkozás piacképességének és indításának támogatására, a társadalmilag hasznos, de szegény vállalkozások indítását az önkormányzatok saját erőforrásaikkal segíthetik.

  4. Minőségi partnerség keretében ösztönözzük a budapesti vállalkozásokat arra, hogy emelt szintű elvárásokat betartsanak a fenntarthatóság, a városhasználat, a közösségi élet, a civil partnerségek terén.

  5. A közösségi gazdaság (Airbnb, Uber) platformjait a szolgáltatást végző kisvállalkozók adójának, illetve a szolgáltatással kapcsolatos panaszoknak kezelésére bírjuk, és az alkalmi szolgáltatásnak értelmes korlátokat állítunk.

VÍZIÓ

Ami jó az embereknek, az jó a gazdaságnak is. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az hazudik. Rajtunk múlik, hogy a nyereség forrása a jó minőség, az ép környezet és az üzleti tisztesség legyen.

Az önkormányzati politikának nem közvetlenül célterülete a magángazdaság, a vállalkozások világa. Egyrészt autonóm szereplőkről van szó, akiket – még ha képesek lennénk is rá – nem rángathatunk ide-oda, nem szabahatjuk meg, mit csináljanak, merre fejlődjenek. Másfelől a lényeges gazdasági szabályozók, a jogi keretek zöme a központi kormányzat, illetve az Országgyűlés hatásköre; az önkormányzatok csak követik a számukra is előírt szabályokat.

Számtalan területen hangoztatjuk azonban, hogy az önkormányzatok – kiváltképp a budapesti önkormányzati rendszer – bármilyen kérdésben megkerülhetetlen és fajsúlyos szereplők, és ennélfogva nem tehetjük fel a kezünket; kötelességünk a város szolgálata ezen a téren is, és vannak is erre lehetőségeink. Noha a legtöbb esetben nem írhatjuk elő, elérhetjük például, hogy a vállalkozások közösségorientáltabbak, felelősebbek, zöldebbek legyenek.

A Sétáló Budapest ezen a területen a leginkább arra koncentrál, hogy a vállalkozókban meglevő tehetség és ambíció a lehető leghatékonyabban érvényesüljön, ne átmeneti problémák és furcsa előírások leküzdésére menjen el a gazdasági szereplők energiája. Tulajdonképpen ez az az általános alapelv, ami a leghagyományosabb vállalkozásoktól a startupokig, a legkisebbektől a legnagyobbakig, és a társadalmilag hasznos vállalkozásoktól a legprofitorientáltabb piaci szereplőkig mindenkire igaz.

Az önkormányzatok a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék, hogy a vállalkozások minél életképesebbek legyenek, egyszersmind a leghasznosabbak legyenek a legéletképesebbek, és a szolgáltatás másik oldalán álló egyszerű városi polgárok is minél könnyebben eligazodjanak a szolgáltatások, az ajánlatok között. Az önkormányzat nem reklámügynökség, nem szolgáltatásközvetítő, azonban a közigazgatáson, a közszolgáltatásokon túl is jól felfogott érdeke, hogy a helyiek ügyes-bajos dolgai minél könnyebben intézhetőek legyenek, hogy az a szolgáltatáscsomag, amit városnak nevezünk, e szegmensében is minél könnyebben elérhetően táruljon a városhasználók elé.

Bevezetés

A hazai vállalkozások több mint 40 százaléka működik a fővárosban, így átlagosan minden nyolcadik budapesti lakosra jut egy társaság. Ezen belül a városmag körül extrém területi koncentráció figyelhető meg, háromból egy V. és VI. kerületi lakosra jut egy vállalkozás. A központi vízfej magángazdasági értelemben is évről-évre növekszik, a 2010-es évektől jellemzően minden évben az újonnan alapított cégek fele itt működik.

Országosan egyedülálló, de a főváros pozíciójából adódóan érthető a szolgáltató szektor 80% körüli dominanciája, ami nemzetgazdasági viszonylatban is ellensúlyozza a kormányzati preferencia szerinti ipari hegemóniát – az iparnak 13 megyében alakult ki többsége a gazdaságon belül. A lokális szerkezet sikerét mutatja, hogy az országos érték 200%-a felett van az egy budapestire jutó GDP – persze ezt az adatot is mértékletességgel kell kezelni, hiszen jórészt szintén a fővárosi pozícióból adódik, hogy egyszerűen itt mutatnak ki számos olyan gazdasági eredményt, amiért az ország más területei is felelősek.

A központi és önkormányzati költségvetések közti adóbevétel-megosztás a rendszerváltás óta folyamatosan az önkormányzatoknak kedvezőtlen módosításokat szenvedett. Ennek eredményeként a jelentős forrásokat vesztett helyi igazgatás számára kiemelkedő bevételi forrás a helyi iparűzési adó, amit a Főváros a kerületekkel közel fele-fele arányban oszt meg. Szintén fontos bevételi forrás egyes kerületekben az ingatlanok különféle jogcímeken való adóztatása.

Bár Budapest vezetésének nincs közvetlen hatása az állam gazdasági szabályozó tevékenységére, valamint az Európai Unió támogatásainak elosztási rendszerére, a Sétáló Budapest víziója egy vállalkozásbarát, aktív részvételen alapuló progresszív környezet megteremtésében elkötelezett.

Budapest motorja, a magángazdaság

Lokális program kell a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) szektor részére, ami több mint 550 ezer munkavállalónak biztosít megélhetést Budapesten. Szociológiai megközelítés szerint körükben a legfenyegetőbb az aktív foglalkoztatotti elszegényedés, azaz mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról magas a kiszolgáltatottság, ami társadalmi veszélyt hordoz – furcsa megállapítás ez arról a szektorról, amit a helyi gazdaság motorjának, hajtóerejének szokás tekinteni, ugyanakkor látni kell, hogy ez az ellentétpár a vállalkozói lét és a benne rejlő kockázatok szükségszerű velejárója. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) feladatait ebből kifolyólag ki fogjuk bővíteni, kerületi hálózat kiépítésével stratégiai szerepkörbe helyezzük.

Használható nyilvántartásokat, információcserét!

Területi katasztert készítünk a bejelentésköteles tevékenységek alapján, mely vizualizálható adatbázis formájában átláthatóvá teszi üzemeltetők kilétét, az engedélyezett működési körülményeket és a közösségi hozzájárulás mértékét. A lakossági bizalom növelése mellett ez mérföldkő-szerepet tölt be a lokális vállalkozásközi (business-to-business, B2B) kapcsolatok fejlesztésében, klaszteresítésben, területi és ágazati együttműködések elindításában. Ebben katalizátorszerepet tölt majd be a BVK, mely egy referensi rendszer elindítása után delegált területi képviselővel segíti az információhoz jutást és üzletfejlesztést.

Ennek finanszírozását és szervezeti alátámasztását jelentős részben egy olyan pályázatkoordinátori rendszerre alapozzuk, amelyben az összes fővárosi vállalkozás a saját bejelentett profilja alapján egyénre szabott közbeszerzési értesítőket kap, és ehhez a szolgáltatáshoz sikerdíjalapú motivációs rendszer is társul.

Nem utolsósorban jelentős előrelépést is várunk a helyi közigazgatásba vetett bizalom tekintetében azzal, hogy a közbeszerzések világát elérhető és elnyerhető formában megnyitjuk a helyi vállalkozások számára, sőt edukációs folyamatban útmutatást nyújtunk az ajánlatkészítés és szerződés folyamatához is. Ezáltal válik a kisebb értékű közbeszerzések gyakorlata egyrészt tényleg igazságossá, hatékonnyá, korrupciómentessé és vállalkozóbaráttá, másrészt az átláthatóság eképpen készpénzre is váltott eszményét az érintett vállalkozói kör egyfajta lokális véleményformálóként hatékonyan tudja népszerűsíteni is.

Az itt épített adatbázisok közérthető (térképes) megjelenítése nagy szolgálatot tesz majd a lakosságnak. Az adatbázis teljességétől függően (szándékaink szerint teljeskörűen) meg lehet majd találni a városi honlapon az összes olyan mesterembert, szolgáltatót stb., akire éppen szükség van. Nyugati nagyvárosokban ez az online szolgáltatás már-már tipikus, kezdve a berlini szöveges listáktól egészen Koppenhága minden igényt kielégítő interaktív várostérképéig.

Mentorálás és inkubáció

Nyugat-európai példára elindítjuk a kockázatos üzletágak mentorálási programját, mely helyi illetékességi tanácsadás formájában családi háztartásokat kímélhet meg drasztikus anyagi károk elszenvedésétől. Nemcsak az egyén számára káros a kiszámíthatatlan egzisztencia: a társadalmi hangulat és szubjektív egzisztenciális biztonságérzet számára is káros minden elsötétült, megszűnt kirakat, ugyanakkor a pár éves ciklusokban bekövetkező üzemeltető- és funkcióváltáshoz kapcsolódó átépítés is felesleges többletterhet jelent.

A Budapesti Mikrohitel Program megtartása mellett egy új nonprofit forráskihelyezési program bevezetését is megkezdjük, amely végső helyzetben, célirányosan a válságmenedzsment lépéseinek megfinanszírozását szolgálja egy kötött felhasználású, kettős aláírással működő konstrukcióban. Ennek kárcsökkentő és működést stabilizáló szerepe elsősorban a cégvezetők szakmai támogatásában keresendő, amit a tanácsadó szervezet eredményorientált és analitikus irányultságú tevékenysége tud nyújtani egy ilyen kompetenciákban kevésbé bővelkedő vállalkozás számára.

Az önkormányzatok és a vállalkozások számára kölcsönösen hasznos, ha a társadalmi szempontból támogatásra méltó, s emellett szűkös anyagi forrásokkal induló vállalkozások számára amúgy is üresen álló üzlethelyiségeket bocsátunk rendelkezésre. A fővárosi és kerületi tulajdonban található nem hasznosított üzletcélű ingatlanok hasznosításban mintaértékűnek tartjuk a Lakatlan (KÉK) és Rákóczi Kartell (Mindspace) programjait. Az önkormányzati terek aktív bevonása a kkv-inkubációs folyamatba költségvetési bevételnövelő hatással is bír, továbbá lehetőséget biztosít a társasházi és magántulajdonban lévő, de használaton kívüli ingatlanok igény szerinti bevonására is.

Kiszámítható szabályozói környezet

Az első három veszélyforrás közt említik a vállalkozások a jogi és szabályozói környezet kiszámíthatatlanságát, az érdemi társadalmi és ágazati egyeztetés hiányában hozott piacbefolyásoló rendeleti irányítást. Amellett, hogy az önkormányzati jogalkotást és gazdasági programokat Budapest-szerte egységesebbé tesszük, helyi igazgatási dimenzióban kiszámítható fejlesztési irányokat, átlátható helyi településrendezési tervinformációkat, a vállalkozások számára szükséges információk terén is teljes átláthatóságot biztosítunk.

Önkormányzatként – nyilvánvalóan fővárosi és kerületi szinten is – ezzel tehetjük hozzá igazán a magunkét ahhoz, hogy a budapesti magángazdaság sikeres legyen. Természetesen a kerületek és a főváros részéről itt is szoros együttműködést, egységes gondolkodást és a közös érdek felismerésén alapuló önkéntes részvételt hirdetünk.

A magángazdaság a helyi társadalom szolgálatában

A helyi közösség fenntartása szempontjából lényeges a helyi munkáltatók és szolgáltatók döntéselőkészítésbe vonása. Egyrészt azért, mert vállalkozásaik működését akár egy egyirányú utca menetirányának megfordítása is érdemben befolyásolhatja, így apró döntéseken is sok múlhat. Másrészt a maguk társadalmi regiszterében a vállalkozók is helyi véleményvezérek, illetve közösségszervezők – sokszor már csak abból kifolyólag, hogy sok emberrel kapcsolatban állnak –, s ezért kulcsfontosságúak lehetnek a közösségi önkormányzás civil oldalának felépítésében.

A magánvállalkozások és helyi közigazgatás kooperációjának egyik legszemléletesebb példája a társadalmi vállalkozások működése. Ez az üzleti dimenzió olyan hiátus a posztszocialista országokban, amelynek meghaladására puszta TÁMOP támogatáskihelyezés helyett hosszú távú és komplex stratégiák, intézkedések kellenek. Ennek keretében például népszerűsítőés oktatóprogramot kell indítani a sikeres nemzetközi példák bemutatásával. A közösségi kreativitásra és szolidaritásra alapuló közfeladat-átvállalás csökkenti az állami, közigazgatási rendszer uralmát az élet számos területén, közösséggé szervezi a helyi társadalmat, s végül számos olyan közhasznú feladat elvégzését segíti, amit most az önkormányzati rendszer csak kétes sikerek mellett tud teljesíteni.

Az önkormányzatok a helyi gazdaság szolgálatában

A fentebbi érdekeltségi viszonyt megfordítva az önkormányzatok is nyilván érdekeltek az egészséges helyi gazdaság fenntartásában – már csak azért is, mert kizárólag az egészséges helyi gazdaság tud a fent leírt módon az önkormányzati munka támasza lenni.

Önkormányzati érdek például támogatni a potenciális helyi ügyfelek részére (business-to-customer, B2C) tartott bemutatkozási programokat, amelyek összehozzák a helyi vállalkozásokat és környezetük lakóit. A területi beágyazottság növelésével csökkentjük a közlekedési terhet is, és ezzel is hozzájárulunk a kompakt város megvalósításához. Ehhez kézenfekvő teret biztosít a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága alá tartozó létesítményhálózat.

„Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság.” A fővárosi oldalról is gyakorlati tartalommal látjuk el a kormányzati Nemzeti Vidékstratégiát, melynek urbánus-rurális szimbiózisa egy alapvetően fenntartható és széleskörű anyagi jólétet biztosító regionális szövet kialakulását eredményezheti. Nyugat-európai gyakorlatok átvételével biztosítani kívánjuk egy méltányos kereskedelmi hálózat kialakítását, ahol a fővárosi csarnok- és piacrendszer értékesítési és logisztikai támogatást nyújt az organikus termelők kínálatának előnyben részesítésére. Kisüzemi és gyártói termékek esetében is szempontként kell megjelenjen az ökológiai lábnyom minimalizálásnak igénye.

Új alapokra kívánjuk helyezni az együttműködést a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a fővárosban működő szakszervezetekkel. Az ország legnagyobb vállalkozási tömörülésének élen kell járni a közösségi tervezésben és a bevonás elősegítésében.

Zöldellő ipar 4.0

Az országban egyedülálló fővárosi pozíció is az okozója annak, hogy országosan egyedülálló gazdasági szerkezet alakult ki a fővárosban. A bruttó hozzáadott érték tekintetében országosan fej-fej mellett álló árutermelő ágazatok és a szolgáltató ágazatok az országos arányokkal szemben posztindusztriális képet mutatnak; az ipar mindössze 14%-os részesedéssel bír (ennek egyéb konzekvenciáiról lásd a városi környezetről és annak védelméről szóló fejezetet). Az ipar összetétele változatos, jellemzően kis- és közepes gyártói kapacitásokból áll. Történetileg a szocializmusból megörökölt nagyvállalatok felaprózódásának köszönhető, hogy új ipari parkok létesítése nélkül, nemcsak szervezetileg, hanem földrajzilag is a nagyvállalatok romjain történt meg a szerkezeti átalakulás.

Nem maradhat ki Budapest az [„Ipar 4.0” korszakából,][#ref011-8] ahol „gondolkodó” gépek automatizálják és helyettesítik az emberi munkavégzést. A Sétáló Budapest programjában viszont elsők a város polgárai, így a szektorral kapcsolatos beavatkozásokat is a környezeti hatások és externáliák súlyozott figyelembevételével tesszük meg. Szennyező vagy nagy forgalmi terheléssel járó tevékenységnek nincs helye a városhatáron belül. Helyette a tudásgazdaságot, a fenntartható, zöldipari beruházások és korszerűsítések kezdeményezését preferáljuk.

Természetesen minden olyan technológiának, kezdeményezésnek az elterjesztésében érdekeltek vagyunk, amelyik a városi polgárság közvetlen életét teszi jobbá, segíti a XXI. századi városi problémák megoldását, illetve ezen belül is a legfontosabbat: a fenntarthatóságot. Ennek megfelelően az idevágó fejezetekben ismertettük az önvezető autók forradalmára való felkészülést, a közösségi gazdaság szabályozását, a smart city-megoldások alkalmazását a közigazgatási ügyfélszolgálattól az automatikus szmogriadóig, vagy a közösségi önkormányzás internetes eszközökkel való szervezését.

Idegenforgalom

Évtizedek óta egy helyben járás jellemzi Budapest idegenforgalmi vízióját, és ezt mi sem szemlélteti jobban, mint a „minőségi turizmus” és „gyógyturizmus” kulcsszavak kiüresítése, valamint a világversenyek imázsépítő jelentőségének dogmatikus tárgyalása. 2017-ben Európa ötödik leginkább overtourism („túlturistásodás”) sújtotta városának mérték azt a Budapestet, amely ellenben az eltöltött vendégéjszakák száma alapján az első 15 úti célba sem került be. Lakosságszámra vetítve még elkeserítőbb a helyzet: a koncepciótlan várospolitika egy közepesen alacsony beutaztatási arány mellett tette élhetetlenné a belvárost.

Valósággá kell tenni a fejlett országok keresetéhez viszonyítva kedvező árszínvonal és páratlan századfordulós városkép nyújtotta vonzerőt. A két erősségként szolgáló adottságunk közül utóbbit a Sétáló Budapest koncepciója még tovább emeli, de egy valós teljesítmény elérésben érdekelt városvezetésnek komplex szolgáltatási portfóliót kell becsatornázni. Nincs tipizálható „kultúrturista” vagy „gyógyturista”. Ugyanaz a vendég keres fel párat a múzeumok közül, aki este beül egy vinotékába, majd éjjel szórakozóhelyen táncol, végül reggel gyógyfürdőben regenerálódik.

Amennyiben a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem ismeri fel a városszervezési kötelezettségeket és biztosít forrást rá, úgy arra a Fővárosi Önkormányzat fog önálló hatékony koncepciót kidolgozni, amit az átalakított Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központtal valósít meg.

Budapest nemzetközi sikeréhez nincs szükség a költségvetési forrásokból támogatott, de átütő lakossági érdeklődéssel nem találkozó presztízsrendezvényekre, mint a Red Bull Air Race, valamint a lelátókat csak ingyenjegyek ezreivel megtölteni képes sportági világbajnokságokra. A kormányzati imázsesemények szervezéséhez található sok alig lakott kirakattelepülés az országban.

A közösségi gazdaság az idegenforgalomban

A közösségi gazdaság bevonása jelentős innovációs faktorral bír az idegenforgalomra is, ami a szaktárcák hatályos, de tartalmában elavult rendeleteinek (pl.: idegenvezetés) felülvizsgálatát valamint új fővárosi szabályozás megalkotását teszi szükségessé. Ennek egyike a szálláshelyek témaköre. Az Airbnbjellegű lakáskiadás (szálláshely-megosztás) társadalmi hatását tekintve alkalmas a bezárkózás kultúrpolitikáját hirdető kormányzati akarat ellensúlyozásra, de jelenlegi formájában egy közösségi konfliktuspont, amit beárnyékol az adóelkerülés és együttélési normák megszegése.

Megszüntetjük az idegenforgalmi adó elkerülését, azzal hogy kikényszerítjük a szolgáltatóknál a központilag jelentett vendégéjszakát rendszerét. Lakások esetében évi 60 nap idegenforgalmi hasznosítást engedélyezünk. Ezt meghaladva – tehát akkor, amikor a közösségi formában meghirdetett szálláshely-szolgáltatás már „hagyományos” szolgáltatásközvetítéssé alakul – regisztrációs díjat, valamint ingatlanadót kell fizetni, melyet a társasházak terhelésének csökkentésére fordítunk.

Kiemelt figyelem a startup-szektorra

A hazai kutatás-fejlesztés alapvetően fővároscentrikus. Magyarországon 10-ből 6 kutató és fejlesztő Budapesten tevékenykedik, az ország kutatóhelyeinek 43%-a is itt található. A fővárosi K+F-ráfordítások a GDP 2%-át teszik ki, ami közel 2,5szer magasabb a vidéki részaránynál, de még így is jóval elmarad egy tudásalapú társadalom kívánatos mutatóihoz képest. Ezt a kihívást rövid távon, önkormányzati részről a startup-szektor felkarolásával kívánjuk feloldani.

Budapest európai mértékkel nézve egy felső középmezőnybe tartozó szereplő a startup-szektorban, ahonnan több sikeres cég is indult (pl. Prezi, LogMeIn, UStream, Black Swan, Sonrisa), és ahova több meghatározó szereplő is fejlesztési központot telepített (pl. Cloudera, Emarsys, SkyScanner, Transferwise). Magyarország erőssége a vállalkozások és a magas jövedelműek számára kedvező adózási politika. Az innovatív cégek fióktelep-alapításáért folytatott versenyben a főváros erőssége a fejlettség, a vezető belföldi felsőoktatási intézmények, a repülőtér és a jelentős expat- (kivándorlói) közösség. A vidéki egyetemvárosok ezt a konvergenciarégiókban az Európai Uniótól kapható jelentős összegű támogatásokkal ellensúlyozzák.

Sétáló Budapest víziója egy értékválasztás is, mely a kormányzat tudományellenes törekvéseivel, a múlt századi ipariország-nosztalgiájával szemben egy nyugat-európai mintára szerveződő kreatív társadalom mellett foglal állást. A főváros közterületein és közösségi tereiben aktív kommunikációs kampányt indítunk a legígéretesebb technológiai újítások bemutatására.

Startup Plázát, avagy innovációs negyedet létesítünk a városrehabilitáció keretében. Egy közösségi infrastruktúraközpont lakásirodák tucatjait képes kiváltani, produktív kiszolgáló környezetet biztosít és elősegíti a hálózatosodást. A kezdeti fázisban lévő fejlesztői csoportok jellemzően a pénzügy és a marketing területén rendelkeznek jelentős hiányosságokkal, amit koordinált mentorációs programmal fogunk áthidalni.

In-residence program keretében aktív befogadó tudástranszfer-szervezői szerepre rendezkedünk be. Külföldi fejlesztők és nemzetközi startupok befogadásával tudjuk csökkenteni ágazati lemaradásunkat, valamint elősegíteni a hazai műhelyek nemzetközi láthatóságát, üzleti áramlatba kerülését. A kommunikációs nehézségek ellensúlyozására elindítunk egy többnyelvű központi információs felületet, mely segíti a magyar nyelvet nem ismerő munkavállalók és vállalkozók hazai elindulását.

Körülményeink világszinten egyedülálló lehetőséget biztosítanak, hogy a városi önvezető tömegközlekedés területén Budapest világfőváros legyen. Nálunk jön létre a legnagyobb egybefüggő autómentes zóna, élen járunk a telekommunikációs hálózat kiépítésében, azonban igény van gépesített személyszállításra a változatos időjárási körülmények és fizikai állapota miatt mozgásában korlátozott lakosság miatt. Az 1–8 fő közötti utassal azonnali időben közlekedő alacsony sebességű önvezető elektromos járművek forradalmasítják a városi közlekedést a XXI. században. Ennek motorja a mesterséges intelligencia, a térinformatika és a biztonságtechnika. Sétáló Budapest ennek az innovációnak is a műhelye lesz.

[#ref011-8]: # "Az elnevezés a „negyedik ipari forradalom” XXI. századiasított neve (az első volt a gépek, a vasút és az ipari munkaszervezés elterjedése, a második az elektrotechnika és a közúti gépjárművek forradalma, a harmadik a XX. századi számítógépes forradalom, s a negyedik a mesterséges intelligencia kora)."