A további feladatok tekintetében mások jó példáit is szeretnénk átvenni. Ilyen például a finnországi Lahti város Päijät-Häme Jätehoulto (PHJ) hulladékkezelő központjának a működése. Évente körülbelül 270 ezer tonna hulladékot gyűjtenek be, ami nagyjából fele a budapesti FKF-nek. A visszagyűjtött hulladéknak 90%-át valamilyen módon újrahasznosítják, és csupán 10%-ot raknak le.Követendő példának tekintjük Ljubljanát (ami egyébként 2016ban nyerte el az Európa zöld fővárosa címet), ahol 2018-ra hasonló szemétmentességi célokat fogalmaztak meg. Itt kerülik a szemétégetést, mégis a ljubljanai hulladékkezelő társaság (Snaga), kilenc külvárosi önkormányzattal is együttműködve mintegy 380 ezer lakosra kiterjedően elérte az átlagosan 61%-os szétválogatási szintet, miközben egy lakosra csak évi 121 kg nem újrahasznosítható hulladékot termelnek. Ezzel szemben az EU-ban a szelektívhulladék-visszagyűjtés átlagos szintje 42%, míg a maradék hulladék fejenként évi 285 kg. Kevesebb mint tíz év alatt Ljubljana élenjáróvá vált ezen a téren, és jelenleg 20%-kal haladja meg az EU újrafeldolgozási arányát. Ezen kívül Ljubljana elkötelezte magát amellett, hogy 2025-re felére csökkenti a lerakott hulladék mennyiségét és 78%-ra növeli a szelektívgyűjtési arányt.
„A lényeg, hogy áprilistól decemberig minden lakos eldöntheti, mikor szeretne lomtalanítani. Ügyfélszolgálatunkon név és cím alapján ellenőrizzük az utolsó számláját, egyeztetjük a lom fogalomkörébe tartozó hulladékokat, tájékoztatjuk arról is, hogy mit nem rakhat ki, és megállapodunk a napban, amikor elszállítjuk a hulladékot. Körülbelüli mennyiséget is egyeztetünk, tudjuk, milyen kapacitással készüljünk. A szállítás napján reggel 6-ra kell kihelyezni a hulladékot, és gyakorlatilag még délelőtt elszállítjuk.”
„A 2005-ben befejeződött rekonstrukciót követően a mű kapacitása megnőtt, évi 420 ezer tonna kommunális hulladék termikus hasznosítását teszi lehetővé, és ezzel 13 ezer lakás fűtéséhez szükséges gőzt és 45 ezer lakás éves villamosenergia-mennyiséget állít elő.”
„A kültéri levegő szállópor-tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. Irodalmi adatok támasztják alá, hogy a közlekedési eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szállópor-szennyeződést is) a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki a káros hatásokat. Meg kell jegyezni, a szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros.”