A FŐVÁROS ÉJSZAKAI GAZDASÁGA ÉS NAPPALI KULTÚRÁJA

AZ ÖT ALAPELV

  1. Főpolgármester-helyettesre bízzuk az „éjszakai polgármester” feladatait, ő lesz felelős a lakossági igények, a hatóságok, a szolgáltatók és a városházi stratégiaalkotás összekötéséért a vendéglátás, a turizmus és a kulturális élet területén.

  2. Teret adunk az élőzenének. Hangszigetelési programmal támogatjuk a fellépőhelyek létesítését és segítjük a próbatermek kialakítását.

  3. 24 órában élhető várost teremtünk, ahol mindig van hely a pihenéshez és a szórakozáshoz is.

  4. Alternatívát kínálunk a fiataloknak a színvonalas szabadidő-töltésre sporttal és kultúrával, alkoholmentesen – mindenki számára hozzáférhető módon.

  5. Nyilvános tereket jelölünk ki engedélyezett alkoholfogyasztással, mosdókkal és felügyelettel. Javítjuk a köztisztaságot működő nyilvános illemhelyhálózattal, napi több utcai takarítással. A magasan urbanizált városrészek közterületein főszabály szerint tilos lesz a dohányzás, de közmegegyezéses alapon kijelölthetőek dohányzóhelyek, -területek.

VÍZIÓ

A megfizethetetlen városi ingatlanokból kiszorultak a független kulturális műhelyek, az eredeti gondolatok, a kreatív közösségek. Célunk az élhető városi környezet helyreállítása: egy esztétikus utcákon és tereken zajló, pezsgő, nyitott, szabad kulturális élet. Szép város – gazdag kultúra.

A sétálóutcák közönsége egyre nagyobb számban élvezheti majd a főváros nagy hagyományú kávéházi és konyhakultúráját. A kis- és középvállalkozások az elmúlt évtizedekben nem mérkőzhettek a tőkeerős multikkal és maffiákkal, a városvezetés és a versenyhivatal pedig szemet hunyt gátlástalan térhódításuk felett. Az amerikai egyetem Budapest hasznára és dicsőségére válik, az amerikai coffee shopok és hamburgerfalatozók azonban a fővárost egyéniségétől, a helyi vendéglátóipart pedig bevételének tetemes hányadától fosztják meg. A Sétáló Budapest a slow food kultúrájának tere. Hatékony intézkedésekkel segítjük a korszerű táplálkozási kultúra terjedését.

Az olcsó tömegturizmus nem használ Budapest hírnevének, továbbá rossz üzlet. A külföldiek keveset költenek, és nagyrészt azt sem magyar termékekre. A minőségi idegenforgalom számára kedvező feltételek jórészt kihasználatlanok. Azt mondják: a turista oda megy, ahol a helybeliek jól érzik magukat. Ön jól érzi magát Budapesten? Budapest szegénységi bizonyítványa az ingyenesen igénybe vehető nyilvános vécék teljes hiánya. A régieket bezárták vagy bérbe adták, nem egy esetben üzlethelyiséggé alakították. A nyilvános vécék fenntartása legyen önkormányzati kötelesség!

Hadat üzenünk a göngyölegnek. Megpróbáljuk jogszerű eszközökkel kiszorítani a városból a nem visszaváltható vagy nem lebomló csomagolásban forgalmazott termékeket, és kedvezményekkel ösztönözzük a csomagolásmentes kereskedelmet.

Támogatjuk az alternatív filmforgalmazókat és a konzumfilmeket ömlesztő multiplexek által kiszorított művészmozikat, hogy a világ filmművészetének legjava ismét eljusson Budapestre. Támogatjuk az állandó és független színtársulatokat kiegyensúlyozott működésük és repertoárjuk művészi színvonalának emelése érdekében. A Terror Házával szemközt korrupciótörténeti múzeumot alapítunk Tolvajlás Háza néven, amelynek célja az ezeréves és egyre súlyosbodó magyar korrupció bemutatása és történeti áttekintése.

Bevezetés

Globálisan jellemző kihívás lett a XXI. században, hogy nagyvárosainkban több százezren tartózkodunk ugyanabban a földrajzi térben, de bioritmusunk és életvitelünk nagyban eltérhet. Budapest a nap 24 órájában nyitva áll, mert a benne élők eltérő időben dolgoznak, esznek, vásárolnak vagy sportolnak. Ez egy olyan rugalmas szemléletet követel meg, amire képtelenek a tollukat 16 órakor ujjaik közül kiejtő bürokraták. Kreatív és folyamatosan változó közeg sugározza a „budapesti lét” érzetét, amit csak aránytalanul nagy ártalmakkal lehet az Aczél György három T-jét idéző kerületi tiltó rendeletekkel szabályozni.

Az este 18 és reggel 6 óra közötti idősáv számít az éjszakai gazdaság aktív időszakának, melynek csak Budapesten is nyolcból egy munkahely köszönhető (pl.: pultos, taxis, színész, raktáros, recepciós, fényképész stb.). Ez a szektor az alapja a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030-as céljának, mely a GDPhez viszonyított jelenlegi 10-ről 16 százalékra való növekedést is célul tűzte ki. Ennek Budapesten megvan alapja, amit a European Best Destination 2019 eredménye is jelez – itt fővárosunk nyerte el a 2019-es év legjobb európai úti céljának járó rangos nemzetközi elismerést. Mit tett ehhez hozzá a címmel büszkén villogó városvezetés? Egyetlen érdemük, hogy nem lehetetlenítették el teljesen az aranygesztenyét számukra kikaparók munkáját. Az ingatlanpanamák és százmilliós kulturális tao-támogatásokért a szimfonikus zenekarok nyakába ültetett tehetségkutató hősök ellenére lett egy organikus és prosperáló éjszakai életünk. Ezt immáron tudatosan kell védeni és fejleszteni.

Több ez, mint turizmus. Ez a város polgárainak egészségéről, társadalmi életről, valamint a fiatalok belföldön marasztalásáról is szól. Urbanisztikai kihívást jelent a lakosság rekreációs térigényének biztosítása. Egy kompakt városban meg kell oldjuk a nyugodt alvást és felhőtlen kikapcsolódást egy időben. Nincs értelme a belvárost bulinegyedre és rezidenciális negyedre osztani, mert akkor lesz élhető a város, ha környezetünk minden igény kielégítésére helyben kínál alternatívát.

Az ingatlanárak drasztikus növekedése ösztönzőleg hat az éjszakai gazdaság térnyerésére. Privát lakóhelyeink mérete csökken, így egyre több tevékenységet helyezünk át közös használatú terekbe (pl. kávézókban dolgozunk, konditeremben mozgunk, street food-konyhákon vacsorázunk, sportközvetítést sörözőkben nézünk), ami konfliktusokat is okoz. A Sétáló Budapest programja egy átfogó, nyugat-európai szemléletű megoldáscsomagot kínál az átalakuló város részére.

Városvezetési irányelvek

Főpolgármester-helyettesi tisztségbe emeljük az éjszakai polgármestert, akinek tevékenységi területe „az éjszakai gazdaság és annak nappali megfelelője” (vendéglátás, turizmus, kultúra, várospromóció); ő egy night mayor-adminisztráció vezetésével összehangolja a lakossági képviselet, a hatósági tevékenységek és a szolgáltatói gyakorlat igényeit. Az éjszakai városüzemeltetés szemléletét a városirányítás szerves részévé tesszük. A legtöbb meglévő kihívás csak több terület együttes fellépésével oldható fel, amihez transzparencia és kommunikáció szükséges. A különböző érdekcsoportok öncélú hergelése helyett a társadalmi ellenálló- és alkalmazkodóképesség (reziliencia) áll fókuszunkban. Az érintett felek változóképességének fejlesztését nyitott döntéselőkészítéssel és közösségi önkormányzással kívánjuk elérhetővé tenni Budapest-stratégiánk mentén. A Városház utcából nem lehet átlépni évtizedek megörökölt problémáin, ehhez kell a kooperáció a lakosság helyi szerveződéseivel, a szakmai érdekképviseletekkel, az ifjúsági tanáccsal és a hallgatói önkormányzatokkal.

Egységes igazgatási eljárásrendet dolgozunk ki a fővárosban és önkéntes együttműködések révén akár agglomerációban is. Jelenleg kerületenként különböző bejelentési forma, nyitvatartási szabályozás, arculati, közterülethasználati előírás és eljárásrend működik párhuzamosan. Ez városszervezési és befektetői bizonytalanságot is eredményez. Banki hitelt már egy napon belül elbírálnak, de egy napernyő fővárosi elhelyezéséhez kettő bizottság ülése és hosszú papíralapú ügyintézés szükséges. Támpontunk lesz ebben a regionális nagyvárosok megoldásainak figyelembe vétele, ilyen például a turisztikai szezonon kívül elérhető egy kattintásos napi teraszbérlés rendszere.

Bulinegyed

Öt önkormányzat fennhatósága alá tartozik a pesti Nagykörúton belüli 4,5 km2. Ez kevesebb mint 1%-a Budapest teljes területének, mégis akadt benne hely az eltérő települési koncepciókra, melyek egy következetlen városmagot eredményeztek. Ennek köszönhető a bulinegyedként ismert hetedik kerületi 0,4 km2-es övezet kialakulása is, ami mára már fenntarthatatlanul túlterhelté vált. Kezelhetetlen az esténként itt jelenlévő akár százezer ember. Mértékében ez hasonló a Sziget Fesztivál terheléséhez, ellenben ez egész évben tart, történelmi és lakókörnyezetbe ültetve.

Megoldásunk erre a Sétáló Budapest alfája, a Nagykörúti belüli védett övezet, mely belvárosi turisztikai központként töredékére csökkenti a jelenlegi bulinegyedre nehezedő nyomást. Az éjszakai élet egyenletesebb eloszlásával moderálhatóvá válik az utcai tömeg, és csökken a vendéglátóhelyek koncentrációja. A terület kiszélesítése megoldja a problémák javát, élhetővé teszi a város szívét.

Ennél is továbbmenve, a művészeti ipar szereplői részére a rozsdaövezetekben új éjszakai központok létrehozásával egy hosszabb távú, városszerkezetileg indokolt beavatkozást kezdeményezünk. A lakosság számára ezek konfliktusmentes területek, ráadásul a külső lakóövből is gyorsan megközelíthetők. A vendégek itt megtalálják a belvárosi magas ingatlanárak miatt kiszorult, jelentős kulturális hozzáadott értékkel rendelkező szórakozóhelyeket, koncerthelyszíneket. Ezek száma a 2010-es években drasztikusan csökkent a földrajzi és tőkekoncentráció miatt, ami ellehetetlenítette a működésüket. Az éjszakai gazdaság számára eddig használaton kívüli új területek bevonásával organikusan alakulhatnak ki tematikus központok (pl. Vizafogó: jazz-blues, Orczy tér: underground, KülsőFerencváros: elektronikus zene, stb.). Ebben a városvezetés hagyományos felelőssége a kifogástalan éjszakai infrastruktúra (pl. az éjszakai közlekedés fejlesztése, hétvégi non-stop metróközlekedés, térrendezés, közvilágítás, biztonság) megteremtéséig mindenképpen kiterjed.

Turizmus

Turizmusra szüksége van a városnak, Budapest látogatószáma messze nem tart még ott, hogy az overtourism jelenségéről beszéljünk. Finomszabályozásra és proaktív formálásra viszont szükség van, mert ez elmaradt az elmúlt évtizedben. A városvezetés értetlenül nézte, hogy szárnyalásnak indult a szektor. Nem léptek a lakhatási válság kialakulásakor sem, és a közrend védelméről is egy idejemúlt víziójuk van.

Országosan egyedülálló az itt kialakult sűrű és élettel teli éjszakai szövet. A Fővárosi Önkormányzat kötelessége, hogy képviselje ennek védelmét és módosító javaslatokkal éljen az Alaptörvényben foglalt felterjesztési jogával a nagyvárosi sajátosságok miatt betarthatatlan kormányrendeletek vagy jogszabályok esetében. Félrenézés helyett a jogbiztonságot kell növelni.

A rövid távú lakáskiadásnak helye van a szálláshely-portfólióban, a gazdaságnak el kell fogadni a sharing economy létjogosultságát. Változatos kerületi szabályozások helyett azonban fővárosi szintű megállapodás szükséges a legnagyobb platformszolgáltatókkal (pl. booking.com, airbnb.com) a felhasználóik bérbeadási tevékenységéhez kapcsolódó automatikus számlakiállítás és idegenforgalmi adóbevallás integrációjának bevezetéséről. Adózott, törvényes keretek között szabályos versenykörnyezetbe tereljük a befektetőket.

Együttélés 24 órában

Köztisztaság

A köztisztaság javítása egy mindenki számára fontos közös ügy, ami az éjszakai gazdaság szereplőit is közelről érinti. A kerületek és a főváros költségvetésének ez egy jelentős tétele, mégis erősen vitatható az eredményesség. Átlátható rendszer szükséges a közterületek takarítási illetékessége terén, mely pontos elszámolást tartalmaz egészen addig, hogy egy adott utcarész takarítása milyen költséget jelent, azt ki viseli.

A köztisztasághoz kapcsolódó feladatok a forgalmi terheltség mértékének és időbeli eloszlásának ismeretében pontos higiéniai és technológiai kritériumokkal meghatározhatóak, mégpedig úgy, hogy azokat – a szubszidiaritás és az érintett felek legcélszerűbb együttműködésének jegyében – a helyi szolgáltatók is átvállalhassák területhasználati kedvezmények fejében.

Az alacsony színvonalú takarítást általában a munkaerőforrás hiányára vezetik vissza a közszolgáltatók, így racionális lépés a helyi vállalkozásokat vagy például társasházakat bevonni, ha van erre kapacitásuk.

Használhatatlanul kicsik a jelenlegi közterületi hulladékgyűjtők. A hálózat sűrítése mellett az átmenőforgalomhoz arányosított méretű, lehetőleg szelektív gyűjtőket helyezünk ki. Szükség szerint a közterület-fenntartónak biztosítania kell az éjszakai takarítást és a szemétszállítást is – természetesen ez is átvállalható, azonban a csomópontokra, nagy forgalmú helyekre koncentrált köztisztasági feladatok általában központi kezelésben maradnak.

Városképbe illeszkedő éjjel-nappal elérhető nyilvános mosdóés piszoárhálózatot alakítunk ki a közlekedési csomópontok, forgalmas sétálóutcák és közparkok területén. Az alapvető jogok országgyűlési biztosa is kimondta: a nyilvános illemhelyek hiánya sérti a méltóságot, a testi-lelki egészséghez való jogot, közegészségügyi és turisztikai problémát is okoz. 30 automatizált, Európa-szerte alkalmazott mosdó kialakítására 2006 óta van hatályos szerződése a VBM Városbútor és Média Kft.-nek, ezt az adminisztráció mégis elszabotálta.

A zajterhelés csökkentése

A lakosság mintegy 38%-a 65 dB feletti (Lden) zajszinttel terhelt, ami már egészségkárosító hatású. Köztapasztalat, hogy ez az este 22 óra és reggel 6 óra között idősávban sem mérséklődik elegendő mértékben. E szempontból egységben kezeljük a városi tereket. A hatályos építészeti és környezeti szabályok betartatása már jelenleg is elegendő lenne a környezeti ártalmak csökkentésére, ha azok pontos forrását és természetét ismernénk. Budapest stratégiai zajtérképe 2007-ben készült, azóta pedig nem mutatkozott politikai akarat a frissítésére, így az aktuális hatásokat nem is ismerjük. A városvezetés nem számol a tömegturizmus megjelenésével, a beltéri dohányzás kitiltásával (ennek is jelentős hatása volt az utcai zajra) és a lakóközösségek átalakulásával. Ahhoz, hogy a jelenlegi, nehézgépként dübörgő városból Sétáló Budapest egy természetközeli településsé váljon, pontos adatokra van szükségünk. Ehhez mérőhálózatot építünk ki az analitikus információgyűjtéshez, mely feltérképezi a környezeti zajhatásokat, és valóságos képet ad az éjszaka dinamikájáról és a mozgási irányokról.

A legfőbb zajforrás a közlekedés. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér éjszakai forgalomcsillapítását szükséges beavatkozásként indokoltnak látjuk Kelet-Budapest védelmében. A gépjárművekre vonatkozó dugódíj éjszaka is védelmet nyújt a Hungária körúton belüli legsűrűbben lakott városrészek lakosságának a tranzitforgalom elől. A központi sétálózóna erős forgalomcsökkentése pedig jelentősen visszafogja a szűk utcákban közlekedő, járó motorral és sokszor hangos zenével várakozó forgalmat – ami miatt a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet betartását fokozottan ellenőriztetjük, hiszen figyelni kell a sétálózónán kívüli város nyugalmára is. Keressük a metróhálózat éjjel-nappali üzemeltetésének lehetőségét péntek estétől vasárnap reggelig, így a felszíni közlekedés és utcai várakozás zaját is részben a föld alá tudjuk vinni. Ennek járulékos haszna, hogy erősen csökkenti a kereskedelmi szálláshelyek belvárosi koncentrációját, új városrészekbe csatornázza be a turisztikai bevételeket.

A növekvő idegenforgalom sajnos előtérbe hozta a szomszédsági konfliktusokat. A rövid távra kiadott lakáscélú ingatlanok kialakításuk, illetve zaj- és rezgésszigetelésük tekintetében jellemzően alkalmatlanok a hangos éjszakai programok befogadására. Szállodákban tervezési szempont a szobák hangszigetelése, ami viszont társasházak esetében nem jellemző. Célunk, hogy a zajkibocsátást minden esetben moderált, erre a célra kialakított környezetbe tereljük. Ez lehet a hostelek szigetelt közösségi tere, akár az épület pincéjében kialakítva, vagy ha ez nem megoldható, akkor egy vendéglátóhely. A szálláskiadónak biztosítani kell egy stresszvonalat is, hogy ha távollétükben a náluk éjszakázók sértik a házirendet, akkor legyen gyors reagálású személyzet, aki megvédi a szomszédok érdekeit.

Az éghajlatváltozás növeli a klimatizált terek iránti igényt, de a szállóportól és zajtól is védenek majd a zárt és szigetelt ablakok. A békés együttélés záloga, hogy az egyik szomszéd általános életvitele nem akadályozhatja a másik alvásának nyugalmát. Ezért épületenergetikai pályázatot vezetünk be társasházak részére a kis- és közepes teljesítményű légkondicionáló kültéri egységek csoportos kiváltására egy hatékony központi modullal – amennyiben az épületnél ez kivitelezhető –, mely a lakóközösség által nem használt épületrészbe helyezhető (pl. tető, padlástér, pincetér). Hasonló elgondolás alapján az épületben működő légtechnikai motorok (pl. nagykonyhai elszívó, parkológarázs-szellőzés) elhelyezésére is szintén a lakótéren kívüli területként a tetőt ajánljuk. A vendéglátóhelyek szerkezeti hanggátlásának felülvizsgálatát 5 éves gyakorisággal kötelezővé tesszük, valamint bevezetjük a zaj- és rezgésvédelmi akciótervek kialakításának gyakorlatát, amely vizsgálja a környezeti terhelés fokozatos csökkentése érdekében alkalmazható új technológiák bevezetését. Budapest kimagasló értéke a kulturális sokszínűség, a művészetek és az élőzene támogatása pedig közösségi érdek, így az ilyen programok szervezését vállaló éttermek, sörözők, klubok számára pályázati forrást biztosítunk a környezetük nyugalmát szolgáló fejlesztésekre.

Tudatos zajvédelmi stratégia keretében a fenti beavatkozásokkal a városi terek jelentős része moderálhatóvá válhat. Ez alól némileg kivételt képez az utcai morajlás, az emberek éjszakai hangja, ami velejárója egy emberi léptékű város nyílt és szabad területeinek. Fákkal, hanglágyító közterületi bútorokkal egy pezsgő éjszakai város zaja is elviselhetővé fog válni. Ugyanakkor két kritikus tényezőben itt is radikális változást hajtunk végre.

Az egyik sarkalatos tényező a pontszerű társasági zajongás megszüntetése. Ez lényegében a 2012-es beltéri dohányzási tilalom bevezetésével vált általános problémává, ugyanis tömegek állnak ki a beltéri hangzavarból a néma utcára cigarettázás közben megemelt hangerőn beszélgetni. A felszálló füst és elszórt szemét fokozza a lakosság sérelmét. Megoldásunk a dohányosokat az időjárás viszontagságaitól is védő dohányzó ernyők és kabinok bevezetése, mely megfogja a zajt, a tetejére szerelt füstszűrőn keresztül pedig csökkenti a füstszennyezést. Ilyen városképbe illeszkedő kültéri építmények elhelyezhetők a közösségi terek előtt felszabaduló parkolószakaszon, ezzel a járda gyalogosforgalmát sem korlátozzák. Ez nem terasz, itt csak a dohánytermékek fogyasztásának kulturált és másokat sem hanggal, sem füsttel nem zavaró formája biztosított. Egy élhető és belélegezhető levegőjű városként csatlakozunk az Egészségügyi Világszervezet „Füstmentes Városok” programjába, azzal hogy korlátozzuk a dohányzást szabadtéri tömegrendezvényeket, zsúfolt köztereken, illetve főszabályként a magasan urbanizált városrészekben (belvárosokban, városrész-központokban). Budapest ezzel olyan haladó szemléletű világvárosok közösségébe kerül, mint Liverpool, New York és Mexikóváros.

Másik kritikus hangforrás az utcai vonulás, azaz hangos csoportok mozgása. Itt a szakaszolás, a társaságok létszámának csökkentése a célunk. Ehhez az éjszakai biztonsági őrök munkájára vonatkozóan vezetünk be egy olyan szabályt, hogy egy tucat fő felett csak időben elcsúsztatva engedhetik ki és be vendégeket, ezzel ellehetetlenülnek a „pub-crawl” menetek. A forgalmas és létszámkorlát miatt csak lassabb beléptetést biztosító szórakozóhelyek 22 óra és reggel 6 óra között ki kell helyezzenek egy fedett mobil folyosót a járdára, hogy azzal a lakókörnyezetet védjék az utcai morajlástól. Ezekre ajánlott a várható várakozási időt is kiírni. Egy utcaszakaszon nem zárhat be több szórakozóhely is ugyanabban az időben, hogy ezzel is kerüljük a tömeges egyidejű közterület-használatot. Az utcák hangját pedig valós időben zajmikrofon-hálózattal figyeljük, így a kiemelten terhelt utcaszakaszokra akár rendőrt is tudunk vezényelni.

Biztonság az éjszakában

A 2010-es évekre óriási tisztulás történt a területen. A szervezett bűnözés váltott, és az államigazgatásban találta meg számításait. Ennek hatására a védelmi pénz már egy távoli rossz emlék, és a hatósági felügyelettől mentes „csókos helyek” ideje is elmúlt. Sokszorosan túlszámlázó éjszakai bárok elvétve akadnak még, és néha a taxi is több hídon kel át egy egyszerű Pest-Buda útvonalon. Az éjszakai gazdaság szereplőinek van még tennivalója bőven, és elindult az önszabályozás folyamata, de már az eddig tétlenül szemlélődő önkormányzaton a sor polgárai és az ideutazók védelmében. Gyakori a fiatalokat ért garázdaság és testi sértés, valamint kimagasló az érzékenység miatt a kriminalisztikai nyilvántartásban alig megjelenő nők elleni szexuális zaklatások száma a téma szakértői szerint.

A fővárosi rendőrök száma csökken, pedig a létszám növelése szükséges és indokolt a belvárosi területen, mert itt a lakosságszámhoz képest az éjszaka jelenlévő népesség jóval nagyobb; annak duplája, sőt olykor háromszorosa is lehet. A szubjektív biztonságérzet emelése érdekében a rendőri felügyeletet a kirendeltségeik íróasztalai mögül az utcára kívánjuk vinni, ehhez a városvezetés biztosítja a szükséges számú kerékpárt és segwayt.

Megvizsgáljuk az éjszakai tömegközlekedés biztonságosabbá tételének lehetőséget, különösen az inzultusoknak leginkább kitett fiatal női utazóközönség szempontjai alapján. Nem lehet a közösségi élet korlátja az utazáshoz társuló veszélyérzet.

A világos éjszakai utcakép bevezetése is a környezeti biztonságot növeli. Kötelezővé tesszük a társasházi kapualjakban mozgásérzékelős világítás telepítését, és az utcai homlokzaton portállal, kirakattal rendelkező üzlethelyiségek állandó fényét az intelligens közvilágítás vezérléshez alkalmazkodva. Ezzel kettő célt is elérünk: nem lesznek a közterületi szabálysértésekhez hívogató sötét, kietlen járdaszakaszok, másrészről a használaton kívüli ingatlanok tulajdonosait is kötelezzük az utcakép védelmére, így megelőzhető a slumosodás folyamata.

Minősített biztonságiszakember-képzést indítunk polgárőrök és biztonsági őrök részére, akik bár törvényi jogkörrel nem rendelkeznek az utcán intézkedéshez, de a szórakozóhelyek hálózatát összefogva gyors és pontos jelentést tehetnek a rendőrségnek, így azok már felkészülve, az eseteket rangsorolva, a megfelelő prioritással érkeznek ki. Részükre, valamint a kerületi közterületfelügyelők számára is ajánljuk, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnál pedig bevezetjük a testkamera kötelező alkalmazását.

Éjszakai házirend formájában piktogramokkal hívjuk fel a beutazók figyelmét a helyi szabályokra, egységesített büntetési tételekre és javasolt viselkedési normákra. Ezek közterületi táblákon, valamint tájékoztató anyagok formájában szálláshelyeken, taxikban és társasházak előtereiben lesznek elérhetőek.

Többnyelvű Budapest-portált indítunk, ami a segít a stresszhelyzetek feldolgozásában és a nyelvi akadályok áthidalásában. Itt egy helyen és közérthető formában gyűjtjük össze a konzuli szolgálatokon leggyakrabban felmerülő kríziseseményeket, mint az elveszett iratok, telefonlopás, egészségügyi probléma vagy fizetésképtelenség. A kommunikációs felület fontos szerepet játszik, hogy az idegen nyelvet kevésbé ismerő biztonsági őrök is gyorsan, egyszerűen az adott helyzetben szükséges információk birtokába kerüljenek. Ennek finanszírozási lába lehet a szolgáltatók és éttermek lokációalapú helyi hirdetése, amihez nyilvánosságot biztosít a sétálózónák ingyenes wifihálózata.

Éjszakai csomópontokon és forgalmas útszakaszokon aktív információs táblákon keresztül nyújtunk tájékoztatást a teltházas, valamint gyorsan megközelíthető nyitott szórakozóhelyekről, közlekedési menetrendekről, és az elérhető alkoholmentes eseményekről (pl. éjjeli sport vagy mozi). Megvizsgáljuk a közterületi utcabútorokra kiadott reklámszervezési szerződések módosításának lehetőségét, azokon a napszaknak megfelelő közérdekű információk és fizetett hirdetések bevezetésének lehetőségét.

Fővárosi drogpolitika

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében megsüvegelendő hazafias tett egy kupica házipálinka lehajtása, bocsánatos bűn egy antidepresszáns tablettát is bekapni mellé, de a kábítószerek tabunak számítanak. A Nemzeti drogellenes stratégia elszabotálása illeszkedik a társadalom elérzéktelenítésének folyamatába, ahol még az áldozathibáztatást is megfejelve kriminalizálttá vált az egész téma. A prűd hallgatás talaján egy országos probléma nőtt ki, melyben a Nemzeti Drog Fókuszpont 2018-as jelentése szerint minden tizedik felnőtt fogyasztóként érintett, valamint a fiatalok közül is minden ötödik legalább egyszer próbált már illegális szert.

A drog jelen van az éjszakában. Felelős városvezetésként felvesszük a harcot az információhiány szülte veszéllyel. A feketepiacot eluraló ismeretlen eredetű és kiszámíthatatlan hatású szerek óriási kockázatot jelentenek a fogyasztónak, a közvetlen környezetének és közbeavatkozás esetén tanácstalanságot eredményeznek az orvosi személyzetnél is. Kampányt indítunk, hogy a szórakozóhelyek mosdóiban gyorsteszt-automaták legyenek, amelyekből megvásárolható az ismeretlen anyagokat beazonosító indikátor, valamint HIV- és hepatitis C-önellenőrző készlet is. Utóbbi a tetoválások megugrott száma miatt is indokolt. Legyen világos, mi történik az éjszakában.

Újfajta visszaélésként rombolja a közbiztonság érzetét a nyilvános utcai kamudrog-terjesztés, amivel szemben hatóságok tehetetlenek (sokszor nem is kívánnak tenni ellene), mert kábítószerek helyett legfeljebb sütőpor és majoranna található a portékájukat kínáló árusoknál. Ezt az engedély nélküli utcai kereskedők jelenlétét is korlátozó városimázsbírság bevezetésével kívánjuk visszaszorítani. A tényleges illegális ügyletek megfékezéséhez rendszám- és térfigyelő kamerák sűrűbb hálózata szükséges.

Kulturális diverzitás

Ellensúlyoznunk kell a tömegkultúra térnyerését, hogy Budapesten fejlődésnek induljon egy fenntartható, a lakosságot megtartó és a turisztikailag vonzó éjszakai (és nappali) gazdaság. A sokrétűség megmutatkozik a művészetek, a sport és gasztronómia területén is. Vannak olyan szerteágazó szolgáltatói tevékenységek, melyek önmagukban kevésbé profitábilisak, ellenben egy-egy közfeladat átvállalását magas színvonalon biztosítják, így működésük egy része társadalmi vállalkozásként is értelmezhető. Városvezetői szempontból az ilyen szinergia megteremtése a célunk abban a kulturális térben is, amit világnézeti és generációs különbségek ellenére is mindenki magáénak érez, mert az változatos, integratív.

A kreatív térfoglaláshoz szükség van Budapest jelenének, az intézmények és piaci szereplők kulturális hozzáadott értékének meghatározására. Egy tartalmában dinamikusan változó művészeti katalógust építünk fel olyan nagyvárosok példáit követve, mint New York, Berlin és Párizs. Fontos a köznevelés és a széles tömegek megszólítása, ezért közösségi terekbe és forgalmas közterületekre is elvisszük a kortárs művészetet. Ez a hazai tudományos és technológiai eredmények bemutatásához is mintául szolgál, melyben együttműködést keresünk a Magyar Tudományos Akadémia tudománykommunikációs missziójával.

A múzeumi negyed koncepciója előnyös a turizmus számára, azonban kiragadja az intézményeket a sokszínű városi szövetből, ezzel tovább növeli a távolságot a budapesti lakosság és a kultúra között. A folyamat megfordítása érdekében a kiállítóterek és múzeumi gyűjteményük hozzáférhetőségét növeljük hosszabb nyitvatartási idő bevezetésével. Ilyet az intézmények legalább heti gyakorisággal kell biztosítsanak, ami kapcsolódhat helyi események befogadásához is.

Turisztikai igények kielégítésére önkormányzati szervezésben felkaroljuk a szintetizáló tárlatok szervezését, melyek multidiszciplináris ismeretterjesztő tartalommal elősegítik az élményszerű országimázs-építést. A társadalmi nevelés egy őszinte és kortárs intézményeként elindítjuk a Tolvajlás Háza Intézetet. Ez támogatja az oknyomozó újságírók munkáját, lehetőséget biztosít szemléltető tárolatok berendezésére, hogy népszerűsítsük a közéleti átláthatóság igényét.

Teret adunk az élőzenének

A zenei turizmus térfoglalása húzóerő abban, hogy a budapesti vendégéjszakák éves száma tízmillió fölé emelkedett. Ebben oroszlánrésze van a legjobb városmarketing-eseménynek, a Sziget Fesztiválnak, valamint a regionálisan vonzó fellépő kínálattal működő Budapest Aréna, Müpa és Budapest Park hármasnak. A kulturális megfontolásból érkező beutazók jellemzően nyitottabbak a helyi értékekre, és ez illeszkedik a Magyar Turisztikai Ügynökség által is favorizált „magasan költő vendégszegmens” képébe, szemben az „alulárazottságot kereső kocsmaturistákkal”.

Mégis az ellehetetlenülés irányába halad a fővárosi zenei élet, mert elvesznek a fellépőterek és az élőzenéhez szükséges próbatermek. Az ingatlanárak növekedése és a lakosság csend iránti igényére adott önkormányzati kollektív korlátozások fenntarthatatlan állapotot eredményeztek, ami az amatőr és félprofesszionális eladóművészeti réteg lehetőségeinek szűküléséhez vezet. Megállítjuk ezt a folyamatot, és városi élet természetes részévé tesszük az élőzenét.

Mindennek az alapja egy megfelelő minőségű próbaterem-hálózat létrehozása. A [Hangfoglaló Program 2018][#ref007-12] őszén végzett felmérésben csaknem 700 megkérdezett zenész ötös skálán 1,1-re értékelte a jelenlegi körülményeket, ami azt jelentheti, hogy még a minimális elvárásoknak sem felel meg a próbatermek túlnyomó többsége. Ebbe bevonjuk a művelődési házakat és felmérjük az önkormányzati kezelésben lévő, de este kihasználatlan terek alkalmazásának lehetőségét.

Fővárosi zenei tehetséggondozási programot kezdeményezünk várospartnerségi egyezmények mentén, mely elősegíti az amatőr hazai fellépők nemzetközi megjelenését, ugyanakkor vendégelőadók színpadra jutását is biztosítja itthon. A zene egy kulturális közös nevező, ami segít a szomszédos nemzetekkel szembeni sovinizmus meghaladásában és az európai identitástudat erősítésében. Budapest társadalmát regionális tekintetben jelenleg is a haladó szelleműség jellemzi, ez pedig a kultúrpolitikánkra is igaz kell legyen.

A programszervezés segítésére városi színpadokat hozunk létre, valamint vendéglátó- és szórakozóhelyek részére is elérhető fellépői adatbázist indítunk el, melybe a zeneoktatás és felsőoktatás intézményeit is becsatornázzuk. Felülvizsgáljuk a hirdetőfelületeinkre kötött megállapodásokat, azok megújításánal szempontként kezeljük, hogy támogatásként nagyobb nyilvánosságot kapjanak a helyi kulturális programok. A kis- és közepes méretű klubok, zenei fellépőterek védelmére programot indítunk, hogy a fennmaradásukhoz szükséges lakókörnyezeti zajvédelmi fejlesztésekhez pályázat útján hozzájussanak. Kiszámítható és transzparens céltámogatásokra van szükség, költségvetési és piaci források párhuzamos bevonásával. Ezt egy edukációs és kulturális hálózatépítő folyamat előzi meg.

A főváros vezetésnek élen kell járni a kulturális programok támogatásában, ezért saját élőzenés és képzőművészeti kiállító programsorozatot indítunk a Városháza utcában. „Elöljárók háza” helyett ez a városi polgárság közügyeinek tere, ahol péntek esténként helye van a kortárs és underground kultúrának.

Benépesülő rekreációs terek

A tilalmakat skandáló házirendek egydimenziós városa jelenleg Budapest, ahol a közterület csak a közlekedést, az üzlethelyiség csak a profittermelést, a lakóhely pedig csak az alvást szolgálja. Meg kell faragjuk a 1970-es évek kockáját, hogy a városlakók igényeinek megfelelő üzemi időn túli kiegészítő tevékenységekkel ruházzuk fel azt. Legnagyobb zárt városi tereink a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóság kezelésében vannak. Bevált nemzetközi gyakorlat, hogy a piacok közös használatú tereit a zárórát követően közösségépítő szabadidős tevékenységek helyszíneként alkalmazzák (csendes tevékenységekre kell itt gondolni, pl. pingpong, darts).

A vendéglátó- és szálláshelyek uralta éjszakai hegemónia megtörésének első fecskéi az éjjel is nyitva tartó edzőtermek. A szolgáltatói skála bővülését kívánjuk elősegíteni olyan intézkedésekkel, mint vizsgaidőszakhoz igazodva Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárak éjszakai nyitvatartása, így nyugodt tanulókörnyezetet biztosítunk a sokszor zsúfolt albérletekben élő fiataloknak.

Felkaroljuk a jelenleg létező taktikai urbanista kezdeményezéseket (pl.: Mindspace: Rákóczi Rekreáció téli közérzetjavító bázis, Valyo: Mobil Szauna). Jelentős használaton kívüli önkormányzati ingatlanállomány érhető el a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ, valamint a kerületi vagyonkezelők portfóliójában. Ezek kreatív vagy szociális térként történő alkalmazása határozott idejű hasznosítási pályázattal legalább az általános költségeket fedezi és biztosítja a helyiségek állagmegóvását.

Sporttal biztosítjuk az alkoholfogyasztás alternatíváját. Rendszerbe szervezzük a fővárosi nyilvános kispályás futball- és kosárpályákat, és amennyiben a lakosság zavarása nélkül megoldható, azokat a futókörökkel együtt kivilágítjuk és internetes foglalási rendszerbe kapcsoljuk. A kamaszokat is célozva nyáron éjszakai bajnokságot szervezünk olyan népszerű sportágak becsatolásával, mint a strandröplabda vagy gördeszka. Ehhez a XXI. század elvárásainak megfelelő szociális blokkok, lelátók kellenek, de ez bőven megéri, hiszen májustól szeptemberig a dunai panoráma melletti mozgás tömegeket köt le a legvédendőbb korosztályból.

Kijelölt parkokban engedélyezzük a közterületi alkoholfogyasztást. Itt a Fővárosi Kertészet külön forrást kap a szükséges hulladékgyűjtő, nyilvános illemhely, zajvédő térszerkezeti infrastruktúra, valamint biztonsági személyzet finanszírozására. A közterületi vásárszervezést (pl.: sörfesztiválok, ünnepi vásárok) is ilyen kiszolgáló infrastruktúrával megfelelően ellátott területekre biztosítjuk. Amennyiben üzemeltetési szempontból biztosítható, úgy a rendezvényeken használt sátrak és mobilfaház helyett itt a környezethez illeszkedő, kifejezetten erre a funkcióra tervezett állandó építmények bérletét biztosítjuk.

Fenntarthatóság és társadalmi felelősség

Fenntarthatósági partnerség

Jelentős hulladékcsökkentést követelünk meg a vendéglátás szereplőitől. A főváros és a fővárosi gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló üzlethelyiségeknél bérleti feltétel lesz a műanyag csomagolóanyagok, szívószálak teljes mellőzése. A Fővárosi Közterület-fenntartó Részvénytársaságnál elindítjuk a növényekből előállított, biológiai úton lebomló műanyagok komposztálási és begyűjtési programját, mely környezettudatosabb megoldásként váltja ki a szektor jelenleg alkalmazott tálaló eszközeit.

A hidratáció életmentő lehet. Csapvíz-népszerűsítési kampányt indítunk a Fővárosi Vízművekkel. A tűzcsapokra ivókútfejeket szerelünk, valamint megköveteljük a vendéglátóhelyektől, hogy ingyen biztosítsanak ivóvizet vendégeiknek.

Társadalmi aspektusok

Bevonjuk a különleges kínálatot biztosító vendéglátóhelyeket a város turisztikai, valamint kutatói gyűjteményrendszerébe. Egyes vállalkozások szakmai tevékenysége jelentősen túlmutat saját gazdasági szükségességén, már társadalmi feladatot lát el. Ilyen értékek tartós megőrzésének védelmére céltámogatást biztosítunk, ha az adott vállalkozás határozott időre vállalja, hogy azt a továbbiakban is teljesíti.

Beleszólásunk a vállalkozások működésébe nincs, de társadalmi fenntarthatósági igényként megfogalmazzuk, és minden eszközzel segítjük, hogy ne legyen kirekesztve senki sem az éjszakai kultúra és szolgáltatások nyújtotta lehetőségekből. Ez vonatkozik a fogyatékossággal élőkre (pl.: kerekesszékesek), különleges étrendet fogyasztókra (pl.: vegán), vagy a sokszínű szexuális irányultsággal rendelkezőkre. Mondásunk, hogy Budapesten a sötétben is mindenki biztonságban van.

A pultos-felszolgáló munkakörben foglalkoztatott, de szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalók részére egy városmarketinges, turisztikai, elsősegély- és fogyasztóvédelmi alapoktatás kidolgozását biztosítjuk. Az éjszaka gazdaságának minden szereplője hatással van Budapest egészének megítélésére, ezért fontos, hogy minősített kiszolgálószemélyzettel találkozzanak az ideutazók az ajtónál beengedéskor, a pult túloldalán, vagy az üzletmenedzserek személyében.

A gyermekvállalás ösztönzésére és a munkaerőhiány csillapítása érdekében önköltséges alapon biztosítunk éjjeli bölcsődei szolgáltatást a meglévő önkormányzati intézmények éjszakai nyitva tartásával. Ez elősegíti az éjszakai gazdaság nyújtotta munkába való visszatérést részfoglalkoztatás formájában, így az éjszakai gazdasághoz kötődő családok megélhetése biztosabbá válik.