A védendő épületállomány körének jelentős bővítése mellett mind a fenti védettségi kör, mind a ma is védett épületek felhasználásában flexibilisebb, „befektetőbarátabb” eseti hozzáállásra van szükség. Mindez azt jelenti, hogy az örökségvédelem mellett örökséggazdálkodás alkalmazása szükséges, amely az épített örökségnek folyamatában, a mindenkori korszerű használat általi megőrzését biztosítja, akár közösségi részvételi, finanszírozási módszerek, vagy PPP konstrukció alkalmazása mellett. Az örökséggazdálkodás célja olyan szabályozás kialakítása, amelyben minden résztvevő pozitív eredménnyel kerül ki: több műemlék újulhat meg, a város sok helyreállított műemlékkel gazdagodik, arculata erősödik, az épületekben és a környezetükben lakók életminősége javul, a lakásaik értéke megnő, a befektetők pedig hasznot termelhetnek. A városnak is egyértelmű érdeke fűződik történelmi értékei megőrzéséhez, így e konstrukció lényege abban áll, hogy a gazdasági érték örökségvédelmet segítő kihasználását támogatjuk egy átlátható, minél inkább az előzetesen meghatározott standardokra építő eljárás keretében.